Van autónk :)

Sziasztok :)

Egy kicsit elmaradtam a blogírással, de az elmúlt hét hát hogy is mondjam kicsit pörgősre sikeredett. A mostaniban pedig még nem volt megállás idáig, most is csak szusszanásnyi lélegzetvétel van hátra… Nagyjából megpróbálom összeszedni a gondolataimat, és hogy mi minden történt velünk a kimaradt idő alatt. Zsani már írta, lett autónk:) A táltos, ahogy mi hívjuk, de nem kell rosszra gondolni, száguldozni errefelé szigorúan tilos, és ráadásul sokba is kerül. A rendőrök szinte mindenütt ott vannak, és nem a hagyományos autókat kell elképzelni, az agyontuningolt leültetett izomautókban éppúgy előfordulhatnak, mint egy parkoló útszéli lepukkant roncsban. Olyat is csinálnak, hogy a lámpánál motort túráztatva odaállnak az ember mellé, akit elkap a gépszíj, és odalép… Itt bukta be, mert már állítják is félre, és kapja a jó zsíros csekket. A másik ami érdekes a közlekedésben az a sebességhatár. 40-60 az autópályán pedig 110 a max. Nem mérföld,mint ahogy eleinte hittem, sajnos csak kilométer. Vicces nézni a luxusautókat, 6-7 ezres motorral, ahogy 40nel poroszkálnak komótosan, nem tolakodva a városban. Az iskolazónák szintén tanulságosak, mert 8tól fél10ig, és du fél3tól4ig a 60as korlátozás azokon a területeken átvált 40esre, és ripsz ropsz befigyelhet egy pár száz dolláros bünti… Szóval táltos, nem tudom honnan jött az elnevezés, talán mert ez volt az az autó, amiről semmit se tudtunk, és mindennek elképzeltük. Volt aki azt mondta,hogy egyhatalmas Ford valami, de a típusát azt nem tudta senki. Volt aki azt mondta,hogy egy kombi, és volt aki azt mondta,hogy egy pici aranyos autó. Annyiban volt egyetértés, hogy fehér,de hasonlót még senki sem látott. Aztán eljött a pillanat, amikor begördült a ház elé, mert Rékáék hozták, akikről már korábban írtunk, ők használták, amíg nem lett helyette egy új. Inkább ajándék,mint vétel. Szóval begördültek a ház elé, bár este volt, azt már láttuk,hogy szedán, fehér, és annyira nem is matuzsálem, mint ahogy leírták. Biz isten,már a Ford T-modellt vártam, mert mást se hallottunk, mintsem, ez egy nagyon öreg autó.21 éves, ami hülyén hangzik,de itt nem számít. Nem látszik rajta, nem rohad, nem esik szét, jó itt ott zörög, de akkor is nagyon jó kis autó:) Pár paraméter a hozzáértőknek, hogy mit gyártottak errefelé húsz éve. A Ford átvette a Nissan Pintarát, ami otthon Nissan Bluebird volt, és abból lett a Ford Corsair. 2literes motor, elvileg 114 LE, automata váltó, és klíma. A méreteit tekintve nagy böhöm szedán, a csomagtartójában lakni is lehetne :) Persze pár kisebb hibája van,de elvisz Aból Bbe, és nem ázik be :) A benzinárakról már írtam, ami annyit tesz,hogy az átlagkeresetet véve alapul, tele lehet tankolni max 3 órányi fizetésből… És nem, nem 10 literes a tankja :) Pár napig az autó volt a sláger, csinosítgattuk, használhatóvá tettük. Tetőkárpitot visszanyomkodtuk rajzszögekkel, hátsó fényvisszaverőt visszaragasztottuk, és hasonló apróságok. A nagyobb műveletek még várattak magukra,de ami késik. Szerencsére autószerelőkkel vagyunk körülvéve, mert itt van Ignácz Zoli, akinek a nevét minden Sydneybe látogató magyar előbb utóbb megismeri, sokan már otthonról felveszik vele a kapcsolatot, és nem a reklám helye, de okkal van jó híre! Nem akarok ugrálni az időben össze vissza,de közben a mi kis házikónkba is költöztek új lakók, akik közül mit ad isten az egyik szintén autószerelő, így a mi Zolink mellett már van autószerelő Laci is :)

Pénteken(aug31) elmerészkedtünk bevásárolni, nagyon jó volt végre nem cipekedni, csak ész nélkül pakolni be mindent a csomagtartóba:) Tényleg jó egy kocsi.

Szombaton(szept1) átírattuk a kocsit. Ennek a menete itt az,hogy előtte kell biztosítást kötni. Két féle van, az egyik mindenre fizet, olyan, mint a kötelező és a casco egyben, a másik pedig az általam okozott árt téríti meg 20 millió dollárig, és mindezért elkértek 240 dollárt. Itt is számít a vezetők életkora, volt e baleset, hányan vezetik, ki az elsődleges vezető stb. Ha a biztosítás megvan,akkor lehet menni az RTA-be. Ha valaki jogsit csináltat, autót vesz, elad, az útja ide vezet. Ill ebből a hivatalból rengeteg van a városban. Az átírás menete, hogy odaadom a papírt, amit a vételkor kaptam, útlevelet, és kapok egy formanyomtatványt, amit ki kell tölteni. Aztán ha ez megvan közlik,hogy kell egy banki pecsétes papír, amin a bank igazolja,hogy van bankszámlám, és ott lakok, ahol. Mázi,hogy Ignácz Zoli elkísért, mert hírtelen azt se tudtam volna, merre találok szombaton nyitvatartó bankot. Átmentünk az Eastgardenbe,és némi sorbanállás után(nem, mint otthon, itt a nagy sor is negyed óra alatt lemegy) kaptunk pecsétes banki papírt, irány vissza, ahol kb 5 perc alatt már a nevemen volt a kocsi.    

Szombat este voltunk(szept 1) voltunk egy magyar összejövetelen. Mindenki kedves volt, bár ami meglepett, az, hogy nem kevesen politizálnak közülük. Tehát ha régóta itt élő magyarral találkozik valaki, ne lepődjön meg, ha szinte az első kérdése az lesz,hogy Orbán ugye jó ember… Próbáltuk mondani,hogy nem politizálunk, de annyira azért nem jó, és ezt csak finoman mondtuk, mindenesetre valószínűleg jó sajtója lehet errefelé, mert mást nem tudok elképzelni,hogy mitől lenne jó… Az összejövetelen volt fincsi vacsi is, még én is megettem a nagyját, a nokedli isteni volt, a hozzátartozó marhapörköltről se tudok rosszat mondani, és bár nem szeretem a marhát, nagyon finom omlóshusi volt. Tudtunk beszélgetni sok emberrel, és elmondhatom, mindenki nagyon kedves, segítőkész volt. Sajnos nem tudunk maradni az összejövetel végéig, mert egy másik helyre is hivatalosak voltunk. Ott már pörgős volt a nap :) Azt persze el kell mondani, hogy a táltossal mentünk be már ide is, és parkolni szinte lehetetlen… , de a közlekedéshez, jobbkormány, szembejövő őrültek, akik figyelmeztetnek,hogy én megyek a rossz sávban, és hasonlók, már sikerült villámgyorsan hozzászokni, és bár a kanyaroknál még kántálom Csabától átvett mondókát, miszerint jobbra nagy ív, balra kis ív,de nagyon jó volt kocsival menni… nem kicsit gyorsabb, mint a busz, vonat… Szóval Ashfieldből(ott volt a magyar találkozó) megcéloztuk a város szinte másik végén lévő Riverwoodot. Egy búcsú barbecuera voltunk hivatalosak. Nagyon jól éreztük magunkat, és valamikor hajnalban hazaindultunk. A táltos szépen vette ezt az akadályt is, mert itt az M5 East Freewayen is mentünk, ahol 90 a megengedett, és egy több kilométeres alagút után a reptér mellett haladtunk el. Azt hozzá kell tenni, hogy valami iszonyatos folyamatos fékhang kísért az úton, azt hittük elkopott a fékbetét, de az már egy későbbi történet, hogy mégsem :) Persze sikerült rendelni 29dollárért Ferodo-t…

Vasárnap , bár a kocsinak még mindig kicsit fékhangja volt, kimentünk a Little Baybe napozni. Igazán hosszúra nem sikerült a napozás, mert Csaba hívott a reptérről, hogy ő épp repül mindjárt haza, és mellesleg Editnek kéne egy kábel, szal irány haza :) Azért hazajövetel előtt még meglestük Maroubra beachet, ott hátha kevesebb a gyerek, de sajnos nem,ott is vannak… mindenütt… Du pedig találkoztunk Hegével, aki szintén egy magyar srác, és itt van már lassan egy éve. Késő estig beszélgettünk, így telt az a hétvége :)